Már eleget hallottuk, hogy a megbetegedések kialakulásában nagy szerepet játszanak a helytelen táplálkozási és életmódbeli tényezők, de mégis fontosnak tartjuk ismét említeni, hiszen saját egészségünkről van szó, vigyázzunk rá, amíg lehet. Azt is tudjuk, hogy ennek alapvető feltétele a minőségi táplálkozás, melynek tartalmaznia kell fehérjét, szénhidrátot, zsírt, vitaminokat, ásványi anyagokat és élelmi rostot! A hiányokat a szervezetünk betegségekkel jelezheti, így az élelmi rostok hiánya is betegségek kialakulásához vezethet, pl. székrekedés, cukorbetegség, immunológiai egyensúly felbomlása, elhízás, érelmeszesedés, magas vérzsírszint, vastagbélrák, hasnyálmirigyrák. Élelmi rostoknak nevezzük azokat a növényi sejtalkotó összetevőket, amelyek az emberi emésztőenzimek hidrolízisének ellenállnak, nem emészthető szénhidrátok. Megkülönböztetünk oldható és oldhatatlan rostokat. Oldható rost a pektin, a mézgák, a nyák, néhány hemicellulóz, laktulóz, néhány cukoralkohol, az inulin. Legfontosabb közülük a pektin, amely a zöldség- és főzelékfélékben, gyümölcsökben és a gabonafélék közül a zabkorpában és a zabpehelyben található. A zab értékes forrása mind a vízben oldhatatlan, mind az oldható rostoknak: ez az a kettősség, amely elősegíti az egészséges bélműködést. E rostok állaga zselészerű, amely az emésztőrendszerben megköti az epesavakat, a koleszterint, ezáltal bontja a zsírok és a koleszterin felszívódását, és a vékonybélben akadályozza az epesavak visszaszívódását. Fontos szerepük van a vér koleszterinszintjének csökkentésében. Lerövidítik a béltartalom áthaladását a bélcsatornában, csökkentik a tranzitidőt, ezáltal megakadályozzák a székrekedés kialakulását. Oldhatatlan rostok közé soroljuk a cellulózt, a hemicellulózt és a lignint, amely megtalálható az olajos magvakban, a hüvelyesekben, a gabonafélékben. Az élelmi rostok fizikai-kémiai sajátosságából adódik, hogy a béltartalom térfogatát jelentősen megnövelik, áthaladási idejét lecsökkentik: ennek eredményeként a káros anyagok gyorsabban ürülnek ki az emésztőrendszerből. Növelik a béltartalom mennyiségét, gátolják a székrekedés kialakulását. Mindkét rosttípus esetében elmondható, hogy a vékonybélben lassítják a tápanyagok felszívódását. A szükséges rostokat a hasnyálmirigy és vékonybél enzimrendszere sem képes megemészteni, feldolgozásuk a vastagbél baktériumflóra fermentációjának eredménye. Ez kedvező pl. cukorbetegség esetén, mert a szénhidrát felszívódás lassításával csökkentik az ún. glikémiás indexet, ritkábban fordulnak elő vércukor-ingadozások, kiegyensúlyozottabbá válik a vércukor szintje. Bélrendszerünk másik feladata, a salakanyagok maradéktalan eltávolítása. A rostszegény étrend, a zsíros húsok fogyasztása, a károsanyagok és a mozgáshiány gátolja ezt a folyamatot, melynek következtében a salakanyagok visszamaradnak a belekben, és rothadásnak indulnak. Másik véglet, amikor túl gyors a bélmozgás, a felszívódás nem elégséges, a baktériumflóra egyensúlya szintén felbomlik. Az élelmi rostok segítenek ezt az egyensúlyt megtartani. Naponta 50g növényi eredetű rostot kell fogyasztanunk /búzakorpa (54%), a búzacsíra (22%), a graham-lisztből készült pékáru (15%), a rozskenyér (15%), nyers, friss és feldolgozott (fagyasztott, előkezelt, szárított, aszalt) zöldségek és gyümölcsök, a diófélék, az olajos magvak, a különböző kásák, a csemegekukorica és a pattogatott kukorica, rostos ivólevek (2-3%)/.
A rostoknak fontos szerep jut még az energiaszegény étrendben és a testsúlycsökkentő diétában is. A rostbevitel növelését fokozatosan végezzük, mert a rosthiányos táplálkozáshoz szokott emésztőrendszer elcsökevényesedett izomzatának és mirigyeinek megerősítése óvatos diétaváltást, és türelmet igényel.
A rostdús táplálkozás mellé bőséges folyadékbevitel is szükséges, ami kb. 2 litert jelent naponta. Ha nincs megfelelő mennyiségű folyadék, a rostok a nedvességet a bélfalból fogják elvonni, ez pedig inkább a székrekedés kialakulását segíti elő. Javasoljuk tehát, hogy ételeink elkészítéséhez használjunk minél több zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiörlésű gabonát, a panírt zabkorpával dúsítsuk, és reggelihez, desszertekhez fogyasszunk zabpelyhet. |
